Lovas-Sarok
Lovas-Sarok
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
NE LOPJ!
 
A lovak gondozsa
 
A lovakrl
 
Htrzene
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szavazz!
Mennyit tudsz lovaglsbl?

lps (2 / 2%)
gets (15 / 17%)
vgta (15 / 17%)
egyedl vezetem a lovat (20 / 23%)
ugrats (36 / 41%)

Szavazatok szma: 88

Ltrehozs idpontja:
2006-04-12 15:20:06

Szavazs lezrva:
2007-02-27 20:32:25


Lezrt szavazsok
 
Mindenfle
 
Vlemny
Kzvlemny kutats szereinted milyen az oldal?
Milyen az oldal?

Nagyon j! (39 / 54%)
J (17 / 24%)
Kzepes (8 / 11%)
Bna (5 / 7%)
Inkbb trld!!! (3 / 4%)

Szavazatok szma: 72

Ltrehozs idpontja:
2006-03-21 14:06:17

Szavazs lezrva:
2007-02-27 20:31:48


Lezrt szavazsok
 
Lovas Sportok
 
Tmogatk

 
Lovagolj!

 

VAKCI

:D

Itt a j id meleg van st a nap nem fj s nem is esik!Mire vrsz mg indulj ki terepre egyedl vagy bartaidal.De vigyzz mert ha nagy knikula van sem te sem a lovad nem tudjtok lvezi annyira a lovaglst..gy inkbb kora reggel vagy ks dlutn indulj ki lovagolni!

 
Lovastbor
 
A l izmai

Az izomrostok ktszveti rostokbl ll inakban (tendo) folytatdnak, amelyek az izomrost sszehzdsakor keletkez ert a lehet legkisebb vesztesggel a mozgs passzv szerveire, a csontokra viszik t. Az izom–n tmenet helyn az izomrost vgn a myolemma s a sarcolemma mlyen befzdik, s itt bels felletkhz a myofibrillk, kls felletkhz pedig az n rostjainak nyalbjai tapadnak, s ezltal a ktfle rost a myolemma ltal ugyan elvlasztott, de mgis szerkezeti s funkcionlis egysget kpez. A kapcsolat hasonlthat a gumikesztyben lev ujjhoz, ahol az izomrost az ujj, a gumikeszty pedig a myolemma s a rla ered n. Minl ersebben hzzuk a gumikeszty vgt, annl szorosabban tapad az ujjunkhoz az elvkonyod gumiujj.

Az EM vizsglatok alapjn az izom–n tmenet kapcsolata egymshoz kt rszbl ll. Kvlrl az izom peri, epi- s endomysiuma folytatdik az in peri-, epi- s endotenoniumban. A valdi sszekttetst az izom- s az nrostok kztti kapcsolat alkotja. Az izomrostok klnbz hosszsg, hegyes vgkpokban vgzdnek. A kpok fellete nagyszm, ujjszer vgcsapocskkkal bortott, amelyeket keskeny invaginatiok vlasztanak el egymstl. A csapocskk mindegyikbe benylnak az izomrostok aktin myofilamentumai, s megtapadnak a plasmolemmn. Ez a kapcsolat a subplasmaticus megvastagods, ami a plasmolemmbl, a glycocalixbl s egy vinculumbl ll. Az inat alkot collagenrostok mikrofibrillumokra vlnak szt, s a subplasmatikus megvastagods helyn a plasmolemmn tapadnak meg a csapocskk s az invaginatik egsz felletn.

Az izomnyalbokat befoglal perimysium mint peritendineum az elsdleges, msodlagos s a harmadlagos nrostkteget nba vagy nlemezbe foglalja ssze.

Az n tmr, selyemfny, fehr, kevsb rugalmas, lapos vagy hengerded kteg. Az izom alakjt kveti, de annl vkonyabb; az izomlemez pldul nlemezbe (aponeurosis) megy t. Hosszabb nban, nlemezben a rostok spirlisan csavarodnak, ezzel az n szilrdsga fokozdik. Az inak hzsi, szaktsi szilrdsga sokkal nagyobb az izomnl, jllehet az izom tmrje az n tmrjnek hatvanszorosa is lehet.

Az n a nyomst kevsb brja, emiatt ahol az inat ers nyoms ri (az zletek szgein), benne rostos porc vagy csont, az egyentcsont van begyazva. Elfordul, hogy az izom ina csontos vagy porcos hurkon (trochlea), mint a csign tvezetett ktl, megtrik.

A csont s az n sszekttetse. A kapcsolat a mechanikai ignybevtel, vagyis a rhat erk nagysgnak s irnynak a fggvnye, emiatt eltr nagysg az izom eredsnl, illetve tapadsnl. A tuberositas tibiae s a trdkalcs egyenes szalagja kztti sszekttetsnl pldul az n rostjai prhuzamosan rendezdnek a csont fellete kzelben; ez a tapadsi zna. A csont felletes rtege basophil; ez a hatrzna. Alatta a csontban a mly zna lthat, ami elmeszesedett, porcos ktszvet.

Az izom–n kapcsolat csupn egy vkony, vltoz vastagsg szeglye az nrostoknak, amelyek az izomrostok klnbz hosszsg vgkpjaibl erednek. A tapadsi znban az nrostok klnbz irnyban elhajolnak a csont felletn, emiatt a csont fellete sima marad vagy csupn enyhn rdes.

A legtbb izom megnylt orshoz hasonl, amely fejjel (caput) ered, a kzps rsz az izom hasa (venter), ez a farokban (cauda) folytatdik, amellyel megtapad. Mindezek lehetnek kt-, hrom-, st ngyfejek (biceps, triceps, quadriceps), kthasak (digastricus) vagy tbb helytt tapad kzs izmok (m. communis). Az izom eredse, az origo, amely sszehzdskor alig vagy egyltalban nem mozdul el, punctum fixum; ez ltalban a test kzpskjhoz kzelebb esik. A tapads, az insertio, az a rsz, amely sszehzdskor eredeti helyzetbl kitr (punctum mobile), pedig ltalban a kzpsktl tvolabb esik A kt fogalom meghatrozsa csak viszonylagos. Egyes izmokban a mozgs llapotnak megfelelen mindkt pont kimozdulhat vagy ppen fel is cserldhet (pl. a fejnyakkarizom); a krkrs izmoknak nincsen eredsi s tapadsi vgk.

Alakja szerint az izom lehet ors, lapos, kteg vagy lemez alak.

Nagysga szerint van kicsiny, nhny cm-nyi (m. articularis), s nagyon hossz (fejnyakkarizom) vagy pedig nagy kiterjeds (kpenyszer izmok, a trzzsel kzs izmok, a hasizmok).

Helyezdse s lefutsa szerint van felletes (m. superficialis), mly (m. profundus), lapos (m. planus), illetleg egyenes (m. rectus), harnt (m. transversus) vagy ferde lefuts (m. obliquus) s krkrs (m. orbicularis) izom.

Mkdse szerint van hajlt- (m. flexor), nyjt- (m. extensor), kzelt- (m. adductor), tvolt- (m. abductor), forgat- (m. rotator), emel- (m. levator), levon- (m. depressor), tgt- (m. dilatator), htravon (m. retractor) elrevon (m. protractor), brmozgat (m. cutaneus), feszt- (m. tensor) s zrizom (m. sphincter) stb.

Az izom eredstl a tapadsig egy, kt vagy tbb zleten is thalad, ezltal tbb zletre, akr eltr mdon is, hat.

A legtbb izom fmkdse mellett egyidejen kisebb fok mellkmkdst (mellkhatst) is vgez. gy pldul valamely nyjt- vagy hajltizomnak zletet rgzt, sztatikus mkdsn kvl pronatit, illetve supinatit vgz tevkenysge is lehet. A mozgs mindig tbb izom vagy izomcsoport egyttmkdse; mikzben tmogatjk egyms mkdst, synergeta izmok, vagy ellenttes hatsak, antagonista izmok. A synergeta izom a mozgs msik fzisban antagonista izomknt is mkdhet s fordtva.

Az izomtnus az izomra jellemz, mrskelten feszlt llapot, amelyet az izom rostjainak egymst vlt s klnbz intenzits sszehzdsa, kszenlti llapota idz el. Az izomtnus a testhelyzetet tartja fenn, az idegtl megfosztott izom tnust is elveszti.

Az izom aktvan sszehzdik, rostjai maximlisan a felre rvidlnek, nmagtl azonban nem kpes nylni, hanem passzvan a nehzsgi er, a testsly vagy ellenttes mkds izmok hatsra nylik meg.

Az izomer (izommunka) mrtke a sly s az emels magassgnak a szorzata. Az izomer azonban egyedileg nagyon ingadoz. Az elmozdtott sly nagysga az izom fiziolgiai harntmetszettl, az emels magassga pedig az izomrostok hossztl s helyzettl fgg. Az emelsi magassg az a tvolsg, amelyet a punctum mobile az izom sszehzdsa sorn megtenni kpes.

Az izmok a csontokat tapadsuk szerint egy- vagy ktkar emelknt mozgatjk. Egykar (gyorsasgi) emel esetben az izom tapadsa s az elmozdul csontvg (teher, sly) a forgstengelynek ugyanazon az oldaln, ktkar emel esetben pedig a tengely az izom tapadsi pontja s az elmozdul csont kz esik. A legtbb izom hegyesszgben, az zlet kzelben tapad, ami mechanikailag kedveztlen; ezt az izom jrulkos berendezsei (gumk, dudorok stb.) rszben kedvezen mdostjk. A rvid erkar s a hossz teherkar viszont gyorsabb mozgst tesz lehetv.

A harntcskos izom – a simaizom s a szvizom idegelltstl fggetlen, automatikus mkdsvel ellenttben – csak idegimpulzusra hzdik ssze. Ktszvetes elemeinek rugalmassgn felli tnusa is idegimpulzusoktl fgg.

Az izomnak rz s mozgat beidegzse is van.

Az izomhoz tr mozgatrostok a gerincvel kt vagy hrom szelvnybl szrmaznak, fggetlenl attl, hogy mely ideg rostjaival jutnak az izomhoz (szelvnyes beidegzs). Ennek klinikai jelentsge van.

Az ideg az izomhas kzepn vagy afltt lp az izom rostjai kz, s ez a perimysiumban fonatot kpez; ennek nagysga az izomrostok szmval, vagyis a tollazottsggal n. Egy agy- vagy gerincveli motoros idegsejt egyetlen neuritje elgazdva tbb izomrostot lt el vglemezeivel. Ez a mozgategysg.

Minden izomrostnak van egy effector szerve, izomvglemeze. Az egy idegsejthez tartoz mozgategysghez a szemizmokban 25, a vgtagizmokban 400–500 izomrost tartozhat.

Mivel az idegimpulzus s az elemi izomkontrakci a „minden vagy semmi” elv alapjn mkdik, a fokozatos izommkds klnbz szm s elrendezds motoros egysg „bevetsvel” kpzelhet el. Mindamellett a mozgategysgek neuronjai lehetnek a tnyleges munkt vgz fzisos s inkbb az izom tnust biztost tnusos mkdsek.

Az izom rz beidegzst – amely a reflexnl jelents – kt specifikus vgkszlkkel, az izomorsval s a Golgi-fle norsval br rz idegsejtek ltjk el.

Az izom passzv feszltsgi llapott az izomors, aktv s passzv llapott egyarnt az nors rzkeli. Ezeken kvl az izomban vannak ltalnos rz- (h, fjdalom, nyoms) rostok is; mindezek a motorikus rostokkal egytt kzs idegktegben lpnek az izomba. A m. mylohyoideusban, a m. palatinusban s a m. pterygoideus medialisban nincsenek izomorsk.

Az izmok segt szervei az izomplyk, az nhvelyek s a nylkatmlk.

Az nhvely ktfle lehet: 1. fibrosus nhvely, vagina fibrosa tendinis, 2. synovialis nhvely, vagina synovialis.

1. A rostos nhvely, a vagina fibrosa tendinis, a csontokon megtapad vastag plyarszlet, amely az tsikl inakat synovialis nhvelyeikkel egytt a csontok rkaiban rgzti; ha szalagszer, akkor tartszalag, retinaculum tendinis a neve. Ha a rostos nhvelyen thalad izom vagy n az irnyt vltoztatja, rajta mint hengeren tfordul, akkor trochlea muscularisnak is nevezzk (pl. a fels ferde szemizom trochlea muscularisa).

2. A synovialis nhvely, a vagina synovialis tendinis (tendovagina mucosa), az n egy szakaszt hvelyez, ketts fal, synovival telt, zrt cs. Az n csontok fltti tsiklst segti el. Szerkezete hasonl a nylkatmlhez, fibrosus s synovialis rtegbl ll, regben synoviaszer folyadk van; az inat nem csupn alprnzza, hanem teljesen krl is foglalja. A kett kztti tmeneti forma a bursa vaginalis, amely az inat hrom oldalrl bortja. Az nhvely synovialis rtege mint parietalis lemez, kettzet, mesotendineum, alakjban thzdik az nra, s mint visceralis lemez bevonja azt. A bl fodrhoz hasonl mesotendineum az nhvelyben lev n egsz hosszban megtallhat vagy annak egyes szakaszain visszamarad kteget kpez csupn, amelyben erek s idegek haladnak az nhoz.

A mesotendineum az n csont vagy zlet felli felletn tapad. Mtti feltrskor nem szabad az inat flemelni, mert ha a mesotendineum elszakad, vrelltsi zavar miatt az n elhal. A kzs nhvely, a vagina synovialis communis, tbb inat foglal magba, amelyeket egymssal is sszekt a mesotendineum.

A br alatti nylkatmlk a br alatti ktszvetben, a felletes plya fltt helyezdnek. Keletkezhetnek minden olyan tjkon, ahol a csontos vz vagy az azt bort inak, izmok a br alatt kiemelkednek, kidomborodnak, ahol a brt az llat mozgsa kzben vagy fekvse sorn ersebb nyoms ri. A nylkatmlk tbbsge nem rkltt, nem embrionlisan fejld, hanem a mechanikai hats kvetkezmnyeknt a postuterinalis letben fejldik ki. Jelenltk, nagysguk emiatt nem csupn a faj szerint, hanem egyedileg is nagyon eltr lehet. Gyakorlati nzpontbl a br alatti nylkatmlk (bursae synoviales subcutaneae) csoportjhoz soroljuk a plyk kztti (bursae synoviales interfasciales) s a plyk alatti (bursae synoviales subfasciales) nylkatmlket is.

Hzillataink kzl lban s marhban a klinikailag is jelents nylkatmlk a kvetkezk:

1. a crista sagittalis externa fltti br alatti nylkatml, a bursa subcutanea parietalis, ritkn fordul el;

2. a jromv br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea zygomatica, amely a homlokcsont halntki nylvnya tjkn helyezdik, ritkn fordul el;

3. crista nuchae mgtt lev br alatti nylkatml, a bursa subcutanea occipitalis, igen ritka;

4. az atlas s az axis tvisnylvnya fltt lev, tarkszalag alatti nylkatml, a bursa subligamentosa nuchalis cranialis et caudalis, gyakori;

5. az llkapcsi szglet br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea angularis mandibularis, ritkn fordul el;

6. a 2. s a 3. htcsigolya tvisnylvnya fltti, n alatti nylkatml, a bursa subligamentosa supraspinati, szintn ritka;

7. a mar br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea supraspinati az 5. s a 6. htcsigolya tvisnylvnya fltt gyakran megtallhat;

8. a lapocka eltti br alatti nylkatml, a bursa subcutanea praescapularis, a lapocka ells szle tjkn tallhat, ritkn fordul el;

9. a szegycsont markolata eltti br alatti nylkatml, a bursa subcutanea praesternalis, a kzps szgybarzdban a nyak brizmnak htuls szle fltt helyezdik, ritkn fordul el;

10. a keresztcsont br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea ossis sacri, az 1. s 2. keresztcsigolya tvisnylvnya fltt helyezdik, gyakran elfordul;

11. a kls cspszglet nylkatmlje, a bursa subcutanea coxalis iliaca, ketts nylkatml, a dorsalis tml a kls cspszglet a fels, a ventralis tml az als szglete tjkn tallhat, ez utbbi subfascialisan helyezd tml a dorsalisszal kzlekedik;

12. a tompor br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea trochanterica, a nagyforgatn, a m. glutaeus superficialis fltt helyezdik, ritkn fejldik ki;

13. az lgum fltti br alatti nylkatml, a bursa subcutanea ischiadica, az lgum mgtt, a htuls farizmok fltt helyezdik, ritkn fordul el;

14. a knykbb br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea olecrani gyakran elfordul;

15. az orscsont lateralis fejnek szalagdudora fltti, plya alatti nylkatml, a bursa subcutanea cubiti lateralis, vltoz nagysg, nagyon gyakori;

16. a processus styloideus ulnae fltti nylkatml ritkn fordul el;

17. a kzs ujjnyjt izom s az orsi kztnyjt izom ina kztti, a carpus fltt lev rokban a m. abd. dig. I. fltt helyezd nylkatml, a bursa subcutanea m. abd. dig. I. nagyon gyakori;

18. a m. ext. carpi ulnaris tapad ina alatti nylkatml, a bursa subligamentosa m. ext. carpi ulnaris, gyakori;

19. a harmadik lbtcsont br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea praecarpalis, igen gyakran elfordul;

20. a medialis kapocscsont fejecskjt bort br alatti nylkatml, a bursa subcutanea carpalis medialis, ritkn fordul el;

21. az ells s a htuls csdzlet palmaris, illetve plantaris felletn lev br alatti nylkatml, a bursa subcutanea dig. palmaris s. plantaris, igen ritkn fordul el;

22. a csdzlet lateralis felletn helyezd br alatti nylkatml, a bursa subcutanea dig. lateralis, gyakran fordul el;

23. a trdkalcs kls fellete fltt, gyakran br alatti nylkatml, a bursa subcutanea praepatellaris fejldtt ki;

24. a trdkalcs basisa eltti, az elbbi nylkatml fltt plya alatti nylkatml, a bursa subfascialis praepatellaris, gyakran elfordul;

25. a tuberositas tibiae fltt, a planum cutaneumon lev nylkatml, a bursa subcutanea tuberositas tibiae, ritkn lelhet fel;

26. a sarokgum br alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea calcanea, nagyon gyakori;

27. a kls boka plya alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea (subfascialis) malleoli lateralis, nagyon gyakran elfordul;

28. a 4. lbtcsont fltti br alatti nylkatml, a bursa subcutanea Mt4, igen gyakori;

29. a bels boka plya alatti nylkatmlje, a bursa subcutanea malleoli medialis, gyakran elfordul.

 
A hnap animcija
 
Linkek
 
Hnyan is vagyunk?
Induls: 2006-02-16
 
Hrlevl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
G-mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
ra
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
A hnap kpe
 
Lfajtk
 
Tbor

Jelentkezz a tborba jn a nyr gye nem akarsz egsz nyron a szobdba kuksolni s gpezni?Jk a lovas knyvek de inkbb ld t a kalandokat s a knyveket pedig csak tlen olvasd hidd el sokkal jobb lessz!

 

 
Szeresd a lovakat!!!

Szeresd a lovakat hisz gynyr llatok!!!

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!